Vigyél kulcsot, szólt a mamám
De ne gyere túl későn haza
Tudtam, ha most szót fogadok
Nem lehetek többé szabad
Tűzoltó vagy katona
Mindegy volt, csak messzire
Az álmos város utcáitól,
Hol köszönni kell mindenkinek
Azt mondták, hogy van egy hely
ahol bármikor eltűnhetek
egy kék folyó van középen
Lent utcák és fent hegyek
Bújtam Pesten és Budán
Reggeliztem a piacokon
Sosem volt buszbérletem
De mindig volt hol aludnom
Már azt hittem ez így is marad
De jött valaki és kézen fogott
Egy ajtót kinyitott előttem
És kezembe kulcsokat nyomott
Boldog új lakó vagyok
Egy darabig el nem költözöm
De ha mennem kell, elmondhatod
Az ágy mellett van a bőröndöm
Óbudán szürke dobozok
A gettóban törött ablakok
Zuglóban jó kis meleg zugok
Befogadtak, ha kint zuhogott
Gazdagréten a gazdagok
Angyalföldön az angyalok
Nem kérdezik, hogy ki vagyok
Honnan jövök, és meddig maradok
© Fábián A. 2002
