finnugor vámpír

Nagymama egy finnugor vámpír
nappal meséket  mond de éjjel vért sziv
Már megvolt neki az összes jó költő
elég volt hozzá néhány emberöltő

  Egy napon így szólt hozzám: Kisunokám!
Ne egyél többé zöldséget és banánt
Sápadt vagy és nyúzott, akár egy ember
Keress egy vénát, ne hozz szégyent fejemre!

Azt sem tudtam, fiú vagyok, vagy lány
Mikor a megállóban egy térítő tapadt rám
Sohasem tudom meg, mit is akart tölem
Az első mondat után cafatokra téptem

Igéket ragoztunk a kávéházban 
A túloldalon egy sápadt férfit láttam 
Egy szomorú szemű asszony karolt belé 
Úgysem látnak, hiába integetnék 

Mielőtt elalszom, mesélj valami szörnyüt
Rohadt állatoktól hemzseg az erdö 
Bölcs öreg nyulak és perverz menyétek 
Cinikus rókák és gonosz görények 

Süketnéma angyal örzi az álmom 
A sötétben talán  a szüleim  megtalálom 
Reggelelre ébredve nem tudom merre jártam 
És kicsoda volt  ez a  részeg lány az ágyban 

Épp olyan forró volt a vére 
Mintha élne,úgy nézett az égre 
Mintha várná, hogy megnyíljon végre 
Ahogy az angyal megígérte

© 2002 Szécsi Noémi a.c.r. nyomán Fábián A. 

 vissza a dalszövegekhez