finnugor vámpír
Nagymama egy finnugor vámpír
nappal meséket mond de éjjel vért sziv
Már megvolt neki az összes jó költő
elég volt hozzá néhány emberöltő
Egy napon így szólt hozzám: Kisunokám!
Ne egyél többé zöldséget és banánt
Sápadt vagy és nyúzott, akár egy ember
Keress egy vénát, ne hozz szégyent fejemre!
Azt sem tudtam, fiú vagyok, vagy lány
Mikor a megállóban egy térítő tapadt rám
Sohasem tudom meg, mit is akart tölem
Az első mondat után cafatokra téptem
Igéket ragoztunk a kávéházban
A túloldalon egy sápadt férfit láttam
Egy szomorú szemű asszony karolt belé
Úgysem látnak, hiába integetnék
Mielőtt elalszom, mesélj valami szörnyüt
Rohadt állatoktól hemzseg az erdö
Bölcs öreg nyulak és perverz menyétek
Cinikus rókák és gonosz görények
Süketnéma angyal örzi az álmom
A sötétben talán a szüleim megtalálom
Reggelelre ébredve nem tudom merre jártam
És kicsoda volt ez a részeg lány az ágyban
Épp olyan forró volt a vére
Mintha élne,úgy nézett az égre
Mintha várná, hogy megnyíljon végre
Ahogy az angyal megígérte
© 2002 Szécsi Noémi a.c.r. nyomán Fábián A. |